Jó vendég sorai 2.

 

Itt van hát egy üres lakás.

Benne volt sok doboz rakás.

Mennek, szállnak el.

Egy szűk év telt el.

Új hely, új formában

Lesznek majd házukban.

De itt vége, elmentek, 

így lett vége a WG-nek.

 

2007.09.29. / csak most találtam meg a költözős kupimban..../ 

A jó vendég sorai 1.

 

Itt volt hát a WG3

Sok kedves, jó barátom

Egy éve volt, hogy összenőttek

Most meg lassan szétrepülnek

 

2007.09.29. 

Utolsó napok egyikén, pakolás közben 3. - Fiktív párbeszéd

- Megesszük most?

- Naná...

- Gyümölcsöt is hozzak hozzá?

- Hülye vagy?

.

.

.

.

- Már lefagyott a szám...

- Nekem a szájpadlásom....

- Akkor hozom a kardigánom...

Utolsó napok egyikén, pakolás közben 2.

Büszkén, ugyanakkor könnyes szemmel jelenthetjük, hogy megváltunk az egy év alatt szorgosan összegyüjtött, alkoholt tartalmazó üvegeket bemutató kiállításunk darabjaitól.

Pár elgondolkodtató momentum:

- A 3 lakó egyike sem volt alkoholista beköltözése pillanatában, s a bulik sem hetente követték egymást - > lehet, hogy a vendégek ugyan ritkán, de sokat ittak?

- Az üvegek csak két bazi nagy ikeás zacskóba fértek bele.

- A két bazi nagy ikeás zacskónyi üveg visszaváltásakor kapott pénzösszeg mértékét tekintve sajnos nem tett ki egy kisebb vagyont, mint ahogy reméltük, szóval kedves vendégek, a vendéglátók mihamarabbi meggazdagodását elősegítendő, kéretik még többet inni a bulikon!

- A két bazi nagy ikeás zacskónyi üveg harmadát nem lehetett visszaváltani, szóval kedves vendégek, a vendéglátók mihamarabbi meggazdagodását elősegítendő, kéretik legközelebb csak visszaváltható üvegben lévő alkohollal megjelenni a bulikon!

- A két bazi nagy ikeás zacskónyi üveg visszaváltásakor kapott pénzösszeg mértékéről sajnos közelebbi adatokkal nem szolgálhatunk, és visszautasítunk minden olyan feltételezést, miszerint a pénzösszeget holmi csokifagyira költöttük volna, mint ahogy az állítólagosan vásárolt csokifagyi élettartamáról és fellelhetőségéről sem tudunk információval szolgálni, még ha egyesek talán arra a téves következtetésre jutnak is, hogy alig egy órát élt, vagy hogy az üvegvisszaváltó személyek gyomrában lehetne megtalálni.

Utolsó napok egyikén, pakolás közben 1.

 

Mi mást is tenne a biológus és a bölcsész, bősz pakolás közepette a kanapén, minthogy a két ikeás plüssállat - krokoló és viziló - anatomiai adottságait elemezné fennhangon? Mosolygödrök érdekes helyeken és rossz helyre varrt lábak, szép szemek és ráncosított pofák, vicces krokolófarok és snassz vizilófarok...

 

És akkor a hódot még nem is említettük...

Újabb áldozat

És ismét. Ne higgyetek anyukátoknak (biz. dolgok esetén), ne bízzatok önmagatokban, emlékező tehetségetekben meg még annyira sem!

Könnyes szemekkel ismét búcsút mondhatunk picinyke wg-nk egyik tagjának. A nevét is elárulom: Ocimum basilicum. Két hétig itattam, ápoltam, nevelgettem és most eltemethetem. És valóban nagyon gondoskodó voltam. A konyhaablakba tettem, fényes, de mégis árnyékos helyre, hogy a napfény ereje ne bántsa. Fontos szempont volt az is, hogy minden nap láttam, és eszembe jutott, hogy megöntözzem. Aztán egy szép napon... Gyönyörű idő volt, napsütés, felhőtlen derűs égbolt... Nem kellett volna. Meggondolatlan döntés volt. Kitettem a teraszra. Hisz Anyukám mondta, hogy tegyük majd ki a teraszra. Ott jó helyen lesz... Akkor nem gondoltam arra, hogy utolsó napjait éli meg. Egyedül, szenvedéssel, szomjhalállal. Vége. Most is ott áll egy pöttöm kis elszáradt valami. Milyen jó lett volna egy friss salátába? Vagy mozzarellával és paradicsommal? Még elszáradt állapotban is felhasználjuk tán?? No, jó. Az első a gyász. A többi majd utána. Így tisztességes.

A történethez még hozzátartozik, hogy eláruljam, miből jutott eszembe 5 nap után a növény. Hát blogunk olvasása emlékeztetett. A sors iróniája.

Remélem, saját gyerekeimet majd nem felejtem el ennyire, bár azok majd talán megmukkannak.

Nem mellékes mozzanat az sem, hogy ebben az esetben IS a bölcsész szomszédasszony csemetéjéről volt szó. Ha rajta múlt volna, azt a két hetet sem tölti el boldogságban.

Menu á Aliga

Mire jó egy távirányító?

Például a tv bekapcsolására, lehalkítására, felhangosítására, idegesítő kapcsolgatására, kikapcsolására.

Ma találtam egy új felhasználási módot.

Ha kíváncsi vagyok lakótársam reggelijének összetételére, csak rá kell néznem a távirányítóra.

- Aligaaaa? Mi ez a cucc a távirányítón? Olyan takony kinézete van.

- Jaaa. Csak méz. Mézes kenyeret ettem reggel. - Leszedte ujjával a kütyüről és azzal a lendülettel le is nyalta ujját! :-P

- Ugh! Azért mégiscsak letörlöm. És figyelj csak? Az oldalán van valami barna folt. Csaknem kakaó!?!

- Ja, de igen. Azt ittam mellé.

No comment.

Mire nem jó egy biológus a háztartásban?

 

Például kiderül, hogy a kövirózsa az étkezőben nem azért fehér, mert  botanikai különlegesség, hanem mert autotróf lényként, ha nem kap fényt, akkor klorofillt sem termel, amitől zöld lenne....

Mindezt persze egy emelt hangú előadás kapcsán tudja meg az ember, ami során a következő mondatok is elhangzanak:

- Hülye vagy te, hogy nem adsz fényt a növénynek?

- Vizet legalább adtál néha?

- És miért van zacskóban? 

- Ez olyan, mintha nem kapnál enni-inni és elsápadnál....

- Megláttam, és frászt kaptam, hogy bánhatsz így vele?

- Nem olyan heterotróf, mint te, aki sötétben is eléldegél...

 

Megjegyzem, a biológusnak is csak két hét után tűnt fel, hogy van növény a szobáján kívül is....

 

 

Nyúton

Newtonnak nem volt igaza...

Tapasztalat 1.

 

Ha már van egy ilyen cimkénk, gondoltam, ne csak Ady bejegyzése árválkodjon ott....

 

> Nem kell mindig, minden étkezéshez tiszta tányér és evőeszköz. Amivel tegnap ettél, most is jó lesz.

 

> Ha mégis feltétlenül kell evőeszköz, akkor a kiskanál is megteszi.

 

> Pohárból sosem elég. Pláne, ha mindegyik egyforma és az embernek rossz a memóriája. Bár elég, ha csak körülbelül megjegyzi, hogy az asztalon lévő nyolc pohár közül hányadik is az övé.

 

> Serpenyő el nem mosogatása használat előtt annyit tesz, mint hogy, új ízeket adunk a készítendő ételhez.

 

> Nem baj, ha mosáskor folyik a mosogatógép. Mert így legalább, ha máskor nem, de mosás után fel lesz mosva a fürdőszoba. Többnyire.

 

Helyesbítés: Jogos lehet a kérdés, hogy ha már van mosogatógépünk - ami nincs -, akkor miért a fürdőszobában van és miért ruhát mosunk benne? Azért, mert a mosógépről beszélek.... 

Milyen a jó vendég?

 

A jó vendég bevásárol, mielőtt hozzánk érkezik.

Majd elmosogat, ezáltal is elősegítve a vacsora elkészültét.

De természetesen kuktaként is kiválóan hasznát lehet venni.

A jó vendég akkor se jön zavarba, ha sűrű, fekete füst tör elő a sütőből, hanem tevékenyen részt vesz a mentési munkálatokban. 

Sőt, ezek után maga is aktívan figyelemmel kíséri az étel elkészültének utolsó fázisát, majd a tálalásban is segédkezik.

A jó vendég nem csak magának veszi ki a második adagot, hanem a vendéglátóra is gondol, még ha egy háromfős családnak elegendő adagot is szed neki. 

Természetesen a jó vendég önfeláldozóan megeszi a vendéglátó ráadás adagjának maradékát is. 

A jó vendég hagyja aludni a vendéglátókat, még ha filmnézés közben aludtak is el, majd   csendben elpakol a konyhában.  

A jó vendég csak azért kelti fel a vendéglátót, hogy az kiengedje a lakásból.

A jó vendég(ek)et mindig szívesen látjuk! 

 

XX és XY

A nők és férfiak közti krónikus, egymást cikizős, kozmikus interferencia valójában nem is szükségszerű. Tapasztalataim szerint ugyanúgy mesterségesen gerjesztett, mint a politika. A kérdés csak az (lehetne), vajon kinek áll érdekében? Ezt a kérdést feltenni azonban ugyanúgy visszamaradott dolog, mint a politikai gerjedelmek esetében, ti. senkinek, és mégis van. Az emberi lényből való, magyarázata nincs, és abszolút felesleges. Mégis vannak, akik sűrűn gyakorolják, sőt létezésük elmaradhatatlan alkotóeleme, túlélésük eszköze és célja egyben. Nekik üzenem, hogy létezik X és Y között tökéletes harmónia, hiszen az Y is csak egy másmilyen X, és annyival/abban több, mint amennyivel/amiben kevesebb. Erre számtalan bizonyíték létezik.

He is alive!

 

Akkor meg már pláne a biológus dolga....

 

És itt nem arra gondolok, hogy nevet adjon neki.  

Ki takarítsa el a hullát?

 

Mert én nem fogom. 

Aki felfedezte, tüntesse is el!

Ha egy bazi légyről van szó a fürdőszobában, akkor is! 

Húsvét után

 

Mit csinál két - összesen több, mint 3 diplomával rendelkező - emberke a húsvét utáni első közös ebédnél?

Megzabálják a megmaradt Kinder-tojásokat, majd miután fél órás küzdelmet követően kinyitják a kis kékes dobozkákat és konstatálják, hogy mindketten ugyanazokat a játékokat kapták, versenyt hirdetnek....

Kis éji párbeszéd

 

- Nincs csoki? Csak egy kocka...

- Van, de akkor ki kell egyet bontanom. Olyat kérsz, ami még nem járt le?

- Jó lenne.

- De olyan nincs... 2005-öset, vagy 2006-osat kérsz?

- Inkább azt a 2006-osat nézzük meg...

- Mhm. Van mellékíze....

- Ühüm...de ennél rosszabbat is ettünk már...

 

Terasz 2.

 

A rakott krumpli sajttal és sok tejföllel szintén nagyon jó a napsütötte teraszon...

Terasz

 

Van egy teraszunk is. Eddig csak annyit foglalkoztunk vele, hogy onnan jön a hideg, vagy onnan lehet ledobni a lakáskulcsot a bebocsátást kérőknek, ha már megint nem működik a kapunyitó./ Általában este 8 után mondja be az unalmast, szóval kéretik a látogatásokat korábbra tervezni, ha valaki nem akarja, hogy a fejére essen egy rakás kulcs./

Na, de mostanában változott a helyzet!Kisütött a nap. Sőt, egyenesen a teraszra tűz!

Mit lehet ilyenkor tenni? Azon kívül, hogy kinyitjuk a teraszajtót és hagyjuk a lakást kicsit felmelegedni?  

A legjobb: vasárnap reggel - na jó a történeti hűség kedvéért: délben - frissen sütött croissant enni meggylekvárral a napsütötte teraszon.  Még az se gond, ha egyedül.

A VÉG

Március 23., péntek, reggel 7:45. Kinyitom piciny szemeimet, és élvezem pihe-puha meleg ágyamat… Egy a gond: túl világos van. Gyanús. Felkapom ébresztő órámat és jáj…

Elaludtam. 8-kor alanyom van a BME-n. Esélyem sincs. Oké, nyugi. Gondold át nyugodtan, mit kell tenni, aztán rohanás! Pakolás, öltözködés, fürdő…

Állok a tükör előtt. Fogkefe, fogkrém, fogmosás. Fura ’deja vue’ érzés kerülget. No, sebaj, sietni kell. Olyan furán extrán jól habzik a fogkrém… A fene egye meg! Hát nem kétszer mostam fogat? Ez már tényleg a vég.

Este 7 után hagyom el munkahelyem ’gyönyörű’ épületét. A rövidebb utat választva a mágneskártyás kijáraton megyek ki. Kulcscsomómat és a kártyámat a szokványos nyakba akaszthatós verzióként hordom magamnál. Lazán kinyitom az ajtót és kilépek. Becsapom magam mögött a nehéz üvegajtót. Amint távozni próbálok, nem megy… A zsinórt odacsípte az ajtó. Ciki. Most mi legyen. Remélem, nem látta senki, mit bénázok. Szerencse a szerencsétlenségben: a kulcs és a kártya az ajtó felém eső oldalán voltak…

Mindennek ellenére a nap mégis jól végződött. Lasagne partyt csaptunk a wg-ben. Nem dícsérni akarom magunkat, de nagyon jól sikerült!

Lumbricus terrestris, avagy közönséges cipőfűző

 

Itt a tavasz, előbújtak a földigiliszták és ,mint azt könnyü éjszakai sétánkon tapasztalhattuk, ellepték az esőáztatta járdákat. Néhol csak ámultunk, mekkora példányok kerülnek utunkba. Nem messze otthonunktól a következő párbeszéd zajlott a biológus és a bölcsész között:

Biológus: - Odanézz, mekkora! Legalább 35 centi!

Bölcsész: - Az egy cipőfűző, te! 

Biológus: - Dehogyis! Nézd csak meg....Bakker, tényleg! 

Itt járt a fagyizabáló rém

 

Ami önmagában még nem lenne probléma, ha nem lenne pimasz.

Mert csak egy pimasz rém képes arra, hogy egy kétliteres fagylaltosdoboz tartalmát magáévá tegye, de mutatóba két evőkanálnyi fagyit hagyjon a doboz két sarkában.

Az agyam eldobom....

 

 

 

 

 

/A költői túlzás elleni tiltakozás hatására helyesbítenem kell: a rém  a kétliteres fagylaltosdoboznak nem a teljes tartalmát, hanem csak a felét fogyasztotta el egyedül./

Shoppingolás, na meg kezdődő kleptománia

 

Kis lakóközösségünk két tagja úgy döntött, hogy most aztán hű, de be fognak vásárolni. E célból el is mentek az egyik legnagyobb bevásárlóközpontba, ahol az egyik boltból rohantak a másikba, könyékig túrtak a ruhák, cipők és könyvek között. Majd megunván ezt a fajta shoppingolást átmentek az egyik legnagyobb lakberendezési áruházba, hogy ott költsék tovább pénzüket. Ebben az se hátráltatta őket, hogy a nyitvatartási idő már igencsak a végéhez közeledett. A nézelődést és a vásárlást azonban kissé megzavarta, hogy útjukba került az étterem és annak képekkel illusztrált kínálata. Aki most arra gondol, hogy történetünk hősei nem bírtak ellenállni a finomságok csábításának, az nyugodtan vegyen holnap magának egy lottószelvényt, be fog jönni az ötöse...De ha valaki a hatost szeretné inkább megnyerni, akkor csak a következő kérdést kell helyesen megválaszolnia: Mely adag finomságot rendelték hőseink?

a, kis adag - mert tudták, hogy az is elég és amúgy is oly szerények /mind maguk, mind anyagi lehetőségeik/

b, nagy adag - mert nagyon éhesek voltak és nagy úr az éhség

c, családi menü - mert béldózerek, zabagépek és nagyon éhesek voltak, mottójuk meg: wenn schon, denn schon...

De felmerülhet a kérdés: miért is volt szó korábban kezdődő kleptomániáról?

Csak azért ütötte fel fejét, mert az ételhez ital is jár. Na de hőseink - tévesen - úgy gondolván, hogy egy tálcára rá tudnak pakolni mindent, nem fáradtak azzal, hogy az italoknak is helyet keressenek. Míg egyikük a tálcára halmozott finomságokkal és a pénztárcájával zsonglörködött, addig a másikuk mindezt kezében a két itallal figyelte. A kezdődő kleptománia jeleire is csak a fizetést követően sorra kerülő gyors ár/érték arány analízís hívta fel a figyelmet: az italt nem számolták fel, hiszen nem a tálcán volt!

 

Hülye vagy?

 

- De van Toffifee is! Csak már lejárt.

- Mikor? Mutasd! Hisz ez még csak egy éves,  ezt ki se kéne még bontani?!

- Akkor elrakjam?

- Hülye vagy? 

Pizzaaaaaaaaa

 

Kedd este összegyűltek nálunk szívemnek kedves barátaim, hisz végre találtunk egy időpontot, amikor mindenki ráér és nem tanít, nem dolgozik, nem szupermami és nem külföldön van. Ennek örömére közös vacsora, pontosabban pizzakészítésbe fogtunk. Főszakácsunk, Enikő, egyszer csak kétségbeesett arckifejezéssel hozzám fordult: Te, az élesztőt valami meleg helyre kéne tenni?! 

 

 

 

 

Pedig be volt kapcsolva a fűtés.  

Selbst ist die Frau - Aber nicht mehr lange lebendig...

Na de az önjelölt vízvezetékszerelő azzal már nem dicsekszik, hogy honnan szedte a villát.....

Naná, hogy a készletből!

Az agyam eldobom! 

’Selbst ist die Frau…’ avagy nem fog ki rajtunk egy fránya mosdó szifon…

Kicsit hemperegni kellett a mosdó alatt, kis erőbevetés kellett a csatlakozók kioldásához. És kicsit megfordult a fejemben, hogyha bénaságomból fakadóan rám zuhan ez a könnyed mosdó, akkor az fájhat… A teljes öröm akkor tárult elém, amikor sikerült kiszabadítanom a csavarmenetekből a szifont. Azt hiszem ilyen őrületes bűzt utoljára akkor éreztem, amikor gyerekkoromban tesómmal és két barátunkkal nagyszülői tiltás ellenére egy balatoni óriás pöcegödröt látogattuk meg biciklistül. Jáj.

Szép élmény volt. Főleg kiszedni a szifonból mindazt, ami az eldugulást okozta. Nem részletezném, sok dologról el sem tudtam dönteni, hogy az régen mi volt. És milyen jó ilyenkor az, hogy albérletben lakunk… Biztos nem csak tőlünk származott mindaz, amit kiszedtem… Igen. És elengedhetetlen megemlítenem, hogy segédeszközhöz is kellet folyamodnom. Egészen pontosan egy csipesz és egy villa sietett segítségemre… Jövendőbeli sorsuk: viszonylag tömény alkoholba mártom szerencsétleneket és utána meggyújtom őket… Leégetek róluk minden bacit!!! Vagy mégsem? És akkor meglepiként a villát visszarakom az evőeszközös fiókba, és zsákbamacskaként majd valaki használja… Bruhahahaaa! Reszkessetek lakótársak és vendégek! (Csak én ne szívjam meg azzal, hogy elfelejtem valahogy megjelölni a villát… ;)

Kultúrprogram után

 

Helyszín: egy gyorskajálda

- Nem eszünk fagyit?

- Jó, de csak később veszem meg.

- Miért? Nem fog elolvadni....

- Dehogynem, nem otthon vagyunk!

Kultúrprogram

 

Figyelmeztetés a Van Gogh kiállításon a ruhatárnál: A termekben 19 fok van, ajánljuk, hogy ennek megfelelően öltözködjenek!

Kedves Lakótárs ezt olvasván: Nem fogtok fázni?

A kiállításon csak rajtunk volt rövidujjú.....

aaaaaaaahhhhhhh

 

Ébredtetek már hajnalban idióta német zenére? Neeeem? Mert nem egy szemét (német) disznóval laktok együtt.......

 

No comment